Mit is írhatnék a zenéről,ami szerintem mindannyiunk életében nagyon fontos dolog; mert vannak pillanatok, amikor lazítani és élni szeretnénk, erre jól a zene, a tánc és persze a trillázás,az ének.
Nekem talán mégtöbbet tölt be az életemben a zene szerepe, mint másoknak, hogy mért is? Ez egy elég hosszú történet:
Nekem kicsi koromban nagyon nem volt szép hangom,sőt hangom se volt, de mégis mindig énekeltem, akár a nagymamám, csak neki igazán szép hangja volt. Alsó tagozatban mondta az énektanár anyukámnak, hogy szerinte nekem jó hallásom van, és szolfézsra meg zongorára kéne járnom,de én nem akartam... Amikor negyedikbn másik Énektanárt kaptunk, az mindenki számára felajánlotta az Énekkar lehetőségét, persze gondolkodás nélkül jelentkeztem. Ez az év kemény év volt nekem, nem lehetett könnyű elviselni, hogy szinte, na jó mindig kihallatszott egy hamis hang,mert ezt én is hallottam~nem a hallásommal volt a baj :P. Ám év vége felé az a hang már leginkább csak az altból hallatszott ki... 5. év elején szeptember 12-én meghallgatás volt, hogy ugyanabba a szólamba tartozunk-e, mint az előző évben; ott volt az énektanárom és Éva néni, aki régen tanított a sulimban. Elénekeltem a népdalt, amivel felkészüntem a meghallgatásra; csodálatos érzés volt, mikor a tanárom azt mondta, hogy engem még ilyen tisztán sosem hallott énekelni, és a kétszólamú éneklésnél énekeljem Éva nénivel a magas szólamot. :-) Mikor "kihirdették", hogy ki, melyik szólamban van szó szerint kigyubbadt szemekkel fogadtam a Szoprán szót, de elmondhatatlanul örültem, és ha ma rágondolok, akkor is csodálatos érzés.

Az éltetem haladt tovább...
5.-től elkezdtem Dalostáborba járni. És a gimnáziumi évekre kialakul a koloratúr hangom :D... Aztán mutálni kezdtem(mert a lányok is mutálnak),és a gimnáziumi énektanárom nem bírta elviselni,hogy mindig följebb pakolom magamnak a dalokat(de tiszta volt),így összevesztünk; én mentem ez után az énekkar idejében Infortmatika programozó fakt.-ra... Azért teljesen nem felejtettem el az éneket... Még a 9.gimnázimumi évfolyamom idején a volt általános iskolám kórusával(nem az én volt tanárommal) részt vettem az Éneklő Ifjúságon. Nyertünk egy horvátországi utat; na az ott történtek miatt már azzal az énektanárral sem tartom a viszonyt. És az idei 2008.-as Dalos volt az első 5. óta,hogy én nem vettem részt a nyári Trillavilágban... De lássuk be:"Számtalan csoda van,de van,minél jelesebb csoda nincs." Mennyivel szebb a Fizika és az Informatika világa a zenéénél... :)